Tömörd község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Csepregi kistérség
Lakosság: 281 fő
Terület: 15.36 km²
Népsűrűség: 18,29 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt.

Szent Ilona templom Tömörd légifotója

Története

Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő.

1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor.

Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. [1] A név amely a türk, temir-temür szóból eredeztetnek vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. [2]

Tömördi utcarészlet

A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta.

A Chernel család 18. században udvarházat építetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül.

A faluház

Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." [3]

Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." [4]

Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." [5]

A Szent Ilona templom belülről

1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Nevezetességei

Chernel család udvarháza
Szent Ilona templom
Ilonavár maradványai

Következő községek

További községek